Mentális betegségek a japán társadalomban

Különbségek a nyugati és japán mentalitás között

A depresszió köztudottam és ahogy már említettem az előző cikkemben, világszerte előforduló országoktól és kultúrától független jelenség, aktuális megjelenései azonban kultúráról kultúrára változnak.

Nem nyugaton inkább fizikai tünetei ( fogyás, álmatlanság, gyengeség ) jelentkeznek, az önád és bűntudat csak másodlagos tényezők. Ám a nyugati civilizáció terjedésével alighanem, a depresszió minden országban nyugati mintára mintára fog alakulni. A társadalmon belüli rétegek vagy csoportok szerint eltérő lehet minden országban, de elsősorban a nőket érinti ennek a betegségnek a kialakulása, mert társadalmi helyzetük különösen érzékennyé teszi őket ilyen szempontból ( bizalmas kapcsolatot nem ápoló, több gyermeket nevelő, munkaviszonyban nem álló nők ). Emellett az elszigetel és intimitást nélkülöző  embereknél a nagy stressz hatására ugyancsak depresszió alakulhat ki. Ennek oka, hogy a  megfelelő szociális támasz nélkül élő emberek nehezebben tudnak kilábalni a depresszióból mint mások, ugyanakkor a kötekedő, piszkálódó, érzelmileg túl hangsúlyos család visszavetheti a gyógyuló félben lévő személyeket.

Japán és amerikai orvostan hallgatókat kérdeztek meg öngyilkossággal kapcsolatban, véleményei és gondolataik nagyban eltérnek. Az amerikaiak szerint, a harag és agresszió kifejeződése , míg a japán diákok szerint érthető és normális emberi reakció. Ez egyértelműen a két kultúra eltérő, halállal kapcsolatos filozófiai és vallási nézeteiből fakad. A shinto és buddhizmus az örök változásának és az élet átmenetiségének ideáját eszményíti és sok japánnak  az egyik legfontosabb célja a földi hívságoktól való elhatárolódás és az én teljes tagadása, emiatt a halál számukra lehet gyönyörű, de lehet szégyen is.
Japánban semmi gyökerező elv nem akarja megakadályozni az embereket életük kioltásában, míg nyugaton az önkifejezés és önszeretet kifejezetten  nagy értéknek számít és az öngyilkossá megakadályozása a cél.
Napjainkban az információcsere és az egyre szerteágazóbb kapcsolatok miatt a japánok öngyilkossággal kapcsolatos attitűdjét is megváltoztatta. Japán szakemberek 1971-ben a Los Angeles-i  Öngyilkosság Prevenciós Központjába látogattak, majd ezután 1972-ben megnyitották az első, hasonló központot az országukban.Ez a kezdeményezés annyira sikeres volt, hogy 1990-re már 33 ilyen intézmény létezett japánban.

Források:

Ronald J. Comer – A lélek betegségei
Osiris Kiadó kft., 2005

Kép:

Utolsó elérési dátum: 2013.12.08
http://www.mymodernmet.com/profiles/blogs/margarita-georgiadis-paintings

 

 

Reklámok

A depresszió definiálása és fajtái

Témám bevezetéséhez úgy gondolom, hogy először a depresszió fogalmát kell tisztázni.

Egy rövid és érthető át tekeintést szeretnék adni a tüneteiről és fajtáiról.
A depresszió az egész világon nagy problémát jelent. Kiemelten nagy jelentősége van  egyes országokban, mint például Magyarország és Japán. Mindenki életében van amikor talán egy hosszabb ideig a környezeti hatások miatt szomorúnak érzi magát és talán azzal a kifejezéssel is él hogy „depressziós”.Ám ez az érzés egy idő után elmúlik, ezért sem összekeverendő a depressziós zavarral azaz a klinikai depresszióval, ami hatással van érzéseinkre,viselkedésünkre és kihatással van fizikai állapotunka ( drasztikus súlyvesztés vagy növekedés) és egész életünkre. Tünetei lehetnek evés, alvás zavarok ( akár álmatlanság), valamint a mindennapi tevékenységeket ( munka, tanulás) is akadályozhatja, a dolgokba vetett érdeklődés teljes hiánya miatt. A depressziós emberek intenzív szomorúságot éreznek, nem látják az élet értelmét, saját magukat értéktelennek találják és okolják az életükben történt rossz dolgokért, a legkisebb pozitívumoknak sem tudnak örülni és a negatív dolgok nagyobb hatással vannak érzelmeikre, gyakori sírásrohamok törhetnek rájuk és gyakran szomorúak vagy ingerültek.
Több diagnosztizálható fajtája van, amit érdemes megemlíteni.

Major depresszió:
Ha a szomorú állapot egyre mélyül és ha egy tünetegyüttes közül legalább 5 fenn áll legalább két hétig.akkor beszélhetünk erről a fajtáról.Tünetek: indokolatlanul szomorú hangulat; az érdeklődés elvesztése; szembetűnő fogyás vagy hízás; álmatlanság, vagy túlzott aluszékonyság; nyugtalanság vagy gátoltság; fáradtság, erőtlenség; értéktelenség érzése, önvád; csökkent gondolkodási, döntési és koncentrációs képesség; öngyilkossági gondolatok, terv vagy kísérlet.

Disztímia :
A beteg akár évekig szenvedhet depressziós tünetektől, amik akadályozhatják őket a normális életvitelben, azonban azok nem olyan sokrétűek mint a major depressziónál. A disztímiás betegségben szenvedő betegek ugyanakkor életük során megtapasztalhatják a major depresszió tüneteit is.

Pszihotikus depresszió:
Ez a fajta betegség hallucinációkkal, tévképzetekkel és a valóságtól való elszakadással jár.

Szülés utáni depresszió:
A depresszió ezen fajtája a szülés utáni pár hétben jöhet elő az anyukáknál.Gyakran nem veszik észre és kezeletlenül hagyják, ami így akár évekig is elhúzódhat. Tünetei hasonlóak a major depresszióéhoz.

Időszakhoz kötött érzelmi zavar:
Általában a nyárt követő időszakban léphet fel, a  napsütés és fény hiánya miatt .Ez a betegség ennek értelmében, inkább télen fordul elő (északi országokra ezért inkább jellemző), ami a tavasz/nyár újra eljöttével elmúlhat.

Bipoláris zavar:
Más néven mániás depresszió.Súlyos mértékű hangulatváltozásokkal jár, a beteg extrém boldogságot vagy szomorúságot tapasztal, ezek váltakoznak egymással. Ezekben az időszakokban a beteg kedélyállapota is nagyban eltér, például a lehangolt időszakra jellemző a memóriazavar, hallucináció, hangok hallása, alvászavar és étvágytalanság. A boldog időszakra pedig boldogság, beszédesség olykor önteltség jellemző, és pont emiatt nehezen tolerálható a személy.

A depresszió jól kezelhető betegség, ha időben felismerik. Sokan azt hiszik hogy egyedül is túljuthatnak rajta,  azonban ez nem mindig bizonyul jó ötletnek és az orvosi segítség feltétlenül szükséges. Gyógyszerek, terápiás kezelések és még akár az elektrosokk is mind lehetőségek a gyógyulásra. Azonban felépülési folyamat hosszú, aminek a hatása nem azonnal érezhető és sokféle mellékhatás is felléphet. A kezelés után a hatás fenntartására is ugyanolyan hangsúlyt kell fektetni, mint magára a kezelésre és még így is van esélye annak hogy a beteg visszaesik. A gyógyult állapot fenntartásában nagy szerepe van a környezetnek és a család támogató jelenlétének.

Források:

http://www.freud-sigmund.com/wp-content/uploads/2011/04/depression-scan.jpg

http://www.patient.co.uk/health/depression-leaflet

http://www.medicalnewstoday.com/articles/8933.php

http://pecs.hit.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=9:fuggosegek&id=20:a-depresszio-fajtai-es-kezelese&Itemid=18

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/depresszio/49